Majdnem két héttel vagyunk a 2018-as országgyűlési választás után. Nézzük, mire ikszeltek a téglásiak.

Először is a részvételi adatok. Országosan a lakosság 70,22 százaléka ment el szavazni, Tégláson viszont csak 59,63 százalék. Hát, erre sem lehetünk büszkék, a városon belül lévő óriási távolságok bizonyára sokak számára áthidalhatatlan akadályt jelentettek, mozgóurnát igényelni meg biztos nagyon bonyolult lehetett. Mindenesetre ez az adat még mindig jobb, mint a 4 évvel ezelőtti szégyenletes 50,39. Igaz, akkor országos viszonylatban is alacsonyabb, 61.84 százalékos volt a részvételi arány.

Hogyan alakultak a voksok?

Mindenekelőtt a választókerületi összesítést tekintsük át. Sajnos rengeteg kamupárt képviselője indult itt is. Ezen politikai csoportulások ismertetőjele, hogy a büdös életben nem hallotunk róluk a választás előtt, és valószínűleg négy év múlva már nyomuk sem lesz a szavazólapon.

Itt az egyéni listás szavazás végeredménye (kamupártok nélkül) Hajdú-Bihar megye 3. számú választókerületében (ez már magában foglalja Téglást, Debrecen egy részét, valamint 14 egyéb települést megyénkből):

1. Tasó László (FIDESZ-KDNP) – 58,16 százalék, 27 979 szavazat
2. Csikai József (JOBBIK) – 25,46 százalék, 12 249 szavazat
3. Káposznyák István (DK) – 7,60 százalék, 3654 szavazat
4. Kiss Tamás Péter (LMP) – 4,04 százalék, 1942 szavazat
5. Kosztin Mihály (EGYÜTT) – 1,43 százalék, 690 szavazat
6. Lakatos Árpád (MOMENTUM) – 1,33 százalék, 639 szavazat

Most pedig nézzük összesítve az 5 téglási szavazókör adatait (kamupártok nélkül):

1. Tasó László (FIDESZ-KDNP) – 51,74 százalék, 1540 szavazat
2. Csikai József (JOBBIK) – 29,46 százalék, 877 szavazat
3. Káposznyák István (DK) – 9,375 százalék, 279 szavazat
4. Kiss Tamás Péter (LMP) – 3,15 százalék, 94 szavazat
5. Lakatos Árpád (MOMENTUM) – 2,62 százalék, 78 szavazat
6. Kosztin Mihály (EGYÜTT) – 0,36 százalék, 11 szavazat

A választókerületi összesítetthez képest nincs nagy eltérés, Tasó Tégláson is abszolút többséggel nyert. Némileg erősebb itt a Jobbik, és kicsivel a baloldali szavazók is többen voltak (DK). A Momentum színeiben induló Lakatos Árpád viszonylag magas szavazati arányában nyilvánvalóan szerepet játszott, hogy a jelölt téglási illetőségű.

Nézzük meg a pártlistás szavazás összesítését is – így szavaztak a téglásiak:

Érvényes szavazólapok száma: 2937

Fidesz-KDNP: 51,74 százalék, 1473 szavazat     országosan: 49,27 százalék

Jobbik: 25,09 százalék, 737 szavazat       országosan: 19,06 százalék

MSZP-Párbeszéd: 10,01 százalék, 294 szavazat        országosan: 11,91 százalék

DK: 4,9 százalék, 144 szavazat      országosan: 5,37 százalék

LMP: 4,56 százalék, 134 szavazat      országosan: 7,10 százalék

Momentum: 2,04 százalék, 60 szavazat       országosan: 3,08 százalék

Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 1,08 százalék, 32 szavazat      országosan: 1,73 százalék

Együtt: 0,23 százalék, 7 szavazat        országosan: 0,66 százalék

Meglátásaim – aki elvakult narancshívő, ne olvassa tovább!

A Fidesznek szűken, de újra megvan a kétharmada, mivel elvitték az egyéni kerületek több mint 3/4-ét. Jól látható egy Budapest-vidék kontraszt. A fővárosban győzött az ellenzék, vidéken viszont mindössze három egyénit tudott elvinni (egy jobbikos, egy mszp-p-s és egy független).

Színmagyarázat: narancs: Fidesz, piros: MSZP-P, kék- DK, sárga: Együtt, fekete: Jobbik. szürke: független

Az elsöprő kormánypárti győzelemhez nagy mértékben hozzájárult a közmédia totális kormánymédiává alakítása: M1 és a többi “közszolgálati” adó, Kossuth Rádió, az Andy Vajna kezébe került Rádió 1 és TV2, internetes média: Origo, Magyar Idők, hirado.hu, megyei lapok, továbbá a bulvárlapok: Lokál, Ripost. 2016 őszén megszűnt a legolvasottabb ellenzéki lap, a Népszabadság, miután a Fidesz-közeli Mediaworks megkaparintotta és azzal a lendülettel be is zárta.

Ezek a médiumok (médiák) szinte teljes egészében a kormány álláspontját közvetítették a sorosozás és migránsozás vonalán.

A népet rendesen meghülyítő csúsztatások és rövid válaszok – utóbbiak már nem jutottak el a vidéki lakossághoz:

Jönnek jelenleg is migránsok Európa és Magyarország irányába? Igen, de a számuk töredéke a 2015-ben beözönlötteknek.

Soros György szervezi ezt a bevándorlást? Sorosnak volt egy magánvéleménye erről, amit időközben megváltoztatott. Igazából mindegy is, csak a legiskolázatlanabb réteg hiszi el, hogy egy 87 éves öregember (és szervezetei) globális méretű népvándorlást tud előidézni.

Lesz a közel- vagy távolabbi jövőben migránskérdés? Valószínűleg lesz, a népvándorlás legfőbb oka a népességnövekedés és az ezzel együtt járó víz- élelemhiány.

Az Orbán-kormány által felállított kerítés fog ettől minket megvédeni? Az atyaúristen sem véd meg minket, ha milliók kelnek útra.

De akkor mi a megoldás, ha nem a kerítés? Ezt még a szerzőnél százszor okosabb emberek sem tudják, az viszont egyértelmű, hogy a bajbajutottaknak a szülőföldjükön, vagy az ahhoz legközelebbi élhetőbb országban kell segítséget nyújtani. Ezzel párhuzamosan sürgős felvilágosító programokat kell indítani a születésszabályozásról. (Ha a fideszesek az előbb anyáztak, itt a DK-sok náciznak majd, de egyszerűen nincs más megoldás, ha nem akarjuk, hogy 20 évente egymilliárd fővel nőjön a Föld népessége.)

A sajtóra visszatérve, a hajdú-bihari média is erősen szenved a fideszes túlsúlytól. Az ellenzéki vagy.hu már nem működik, a dehir.hu az önkormányzat szócsöve volt mindig is. A korábban függetlennek kikiáltott Hajdú Online és Hajdú-Bihari Napló is a Népszabadságot bezáró osztrák Heinrich Pecina markában van.

Jó példa a “függetlenségre” az április 7-ei címlap ugyanazzal az Orbán-interjúval, amit a többi megyei lap is kénytelen volt leközölni:

Mészáros Lőrinc lapjai sem akartak lemaradni:

(Kép forrása: 444.hu)

A választás után nem sokkal megszűnt a Magyar Nemzet és online változata az mno.hu is, akit bővebben érdekel a téma, olvassa el a sztorit a G-naptól (Orbán és az egykori Fidesz-mecénás Simicska összeveszése) kezdve.

A kormány médiatúlsúlya tehát még nagyobb lett, mint az előző években volt, így hiteles tájékoztatást balgaság lenne várni a közmédiától és a Fidesznek lefekvő kereskedelmi csatornáktól.

Van abban is valami, amikor sokan egyfajta ellenzékváltásban látják a jelenlegi kormány leváltásának kulcsát. Az már bebizonyosodott, hogy az egykoron erős “baloldal” maradványai (MSZP, DK) erre nem lesznek képesek, a Jobbik Vona Gábor lemondása után még útkeresés, esetleg némi arculatváltás előtt áll, a nemrég alakult, fiatalos és lendületes új pártocskák (Kétfarkú, Momentum) üzeneti pedig nehezen jutnak el a vidéki emberekhez. Hibás ebben mindkét fél, a budapesti szellemi elit nem hajlandó kimozdulni a körúton túlra, az egyszerű emberekben pedig nem alakult ki az igény arra, hogy egy dolgot több szemszögből is megvizsgálva, érvekkel alátámasztott információkat gyűjtsenek be, hovatovább saját véleményt is megfogalmazzanak, ne csak azt makogják vissza, amit beléjük sulykolt a közmédia.

Az ország működésének semmiképp sem tesz jót egy ekkora hegemónia, hisz’ az ellenzéknek semmi szerepe nem lesz azon kívül, hogy néha felszólalhatnak. Egy erős kontroll nagyon kellene, akármelyik erő is kormányoz. Lásd 2002-2010 között milyen kemény és hatékony ellenzékként működött a Fidesz, most viszont kormányon szinte azt csinálnak, amit akarnak.