“Ángyomék még kinn laktak a Bacsóháznál. Dédnagyapám a Szár-hegyen járt oskolába, majd beköltözött a Cigánysorra Berti bácsiék szomszédjába. Tudod, a prímásék mellé.”

A tősgyökeres téglásiak jó eséllyel hallottak már hasonló sztorikat felmenőiktől, a fiatalabbak persze csak pislognak, miféle helyeket neveztek így a környéken, még a boldog, térkőmánia előtti időkben. No meg, miért nem jelöli ezeket a térképek többsége. A válasz egyszerű: kikoptak a köztudatból, vagy a falu (ma már város) szerves részeivé váltak, és megszűntek önálló egységként funkcionálni.

Azért néhányunkkal még a mai napig előfordul, hogy a debreceni buszról a Bikaháznál szállunk le.

Hogy ne vesszenek el ezek a régi kincsek, szerencsére fellelhető egy kiváló adatbázis, ahol kedvünkre mazsolázhatunk az elmúlt évszázadok alatt megszületett furfangos és sokszor beszédes elnevezések között.

Jöjjön néhány ízelítőül:

Bacsóház: az Ady Endre utcától és Vadász utcától nyugatra található egykori gazdasági, üzemi épületegyüttes. Korábban a grófi birtok majorsági központja volt cselédlakásokkal. Később itt működött az Új Élet Termelőszövetkezet irodája. Az 1800-as évek elején épült. A helybeliek szerint egykori tulajdonosáról kapta a nevét, ez azonban kevésbé valószínű. A bacsó, bacsa jelentése ugyanis ezen a vidéken ’juhász, számadó juhász’, s a történeti források alapján is az itt lakó juhászokra utalhat az elnevezés.

Balázskert: a település északkeleti részén, a régi 4-es számú főút, a Dank-hegy és a Csobán-tanya által határolt földterület, melynek egy része ma már be van építve, más része szántóföld. A Balázs-kert területén nyitották az 1960-as években a Szabolcs utcát, Báthory utcát, Kuruc utcát, majd a Pipacs utcát. Korábban szántóföld, illetve szőlőskert volt helyenként egy-egy tanyával. Feltehetőleg egykori tulajdonosáról kapta a nevét, mivel a településen ma is élnek Balázs családnevűek. Általánosan ismert határrésznév.

Bába harasztja: a település egykori belterületétől északra fekvő terület, melyet kettészel a Hajdúhadház és Téglás belterületén keresztülhaladó főút. Mára ezt a részt beépítették, körülbelül a mai Stadion utca keleti része, a Dohányos utca, Hős utca, Báthory István utca, Bóti utca és Galamb utca közötti területen húzódott. A nyelvterület más részein a haraszt utótag fiatal, sarjadzó, cserjés erdőt, bozótot jelent, de ma a helybeliek ilyen értelemben a szót nem használják. A névadás indítéka ismeretlen. A név előtagjának Bába alakban való olvasatát a környéken gyakori Bába családnév indokolja. Ma már sem a nevet, sem a helyet nem ismerik.

Bikaház: a belterület délkeleti szélén, a Kis-rét közelében lévő épület, melyet főként bikák istállójaként használtak. A helybeliek szerint az épület az állatok mázsálására, illetve pároztatására szolgált.

Cédulásház: egykori vámház a belterület déli részén a Sipos Sándor utca és a Kossuth utca között. A helybeliek ma is ismerik a nevet, de az épület egykori rendeltetéséről, funkciójáról bizonytalan ismereteik vannak. Egyesek szerint a tanácstól jövő értesítéseket küldték ide. Mások szerint Tégláson és Hadházon működött ilyen ház, ahol fizetni kellett, ha átléptek a megyehatáron.

Cigánysor: egykori településrész a belterület keleti részén, a Temető utca két oldalán. Nevét onnan kapta, hogy az 1800-as évektől cigányzenészek lakták.

Csobán-tanya: tanya a belterülettől délnyugatra, a Macskahártya, a Legelő, a Szellek-föld és a Téglási út által határolt területen. Tulajdonosáról kapta a nevét.

Dedókert: egykori szántó és legelőterület a belterület délkeleti részén. Egy részét beépítették: itt nyitották a Fenyves utcát és a Sipos Sándor utcát. A név eredete egy korábbi óvodával van kapcsolatban. 1964-ben azt írják róla, hogy a község végén lévő területet nevezték így, ahová az óvoda kertje lenyúlik. A dedó szó jelentése ’óvoda’.

Férges-kert: gyümölcsöskert a település határának déli részén, a Bek-kert magasabban fekvő területén, amelynek egy része ma már Hajdúhadházhoz tartozik. A források szerint az elnevezés onnan ered, hogy a területen sok férges gyümölcs termett.

Gyulahalma: egykori tanyaközpont a település északnyugati határában, az újfehértói és hajdúdorogi határnál. Korábban nagy kiterjedésű, jó minőségű szántóföld, rét volt tanyákkal. Nagyjából a mai Első-dűlő területének felel meg. Általánosan ismert határrésznév.

Kongó: dűlőút a belterülettől kissé nyugatra, a Bacsóház és a Kongó-gaz nevű terület mellett. Az 1964-es forrás szerint az elnevezés onnan származik, hogy kongó hangot adott a béresek ostora, ha itt terelték az uraság állatait. A kongat a helyi nyelvjárásban ’ostorral csendít’ értelmű, a kongó pedig ’állat nyakába akasztott kolomp’ jelentésben is használatos.

Sernevál: a belterülettől északnyugatra, a Csillai-föld és a Kukucska-dűlő melletti földterület, amelyen korábban grófi lovarda, később pedig sertéstelep működött.

Szár-hegy: határrész a település északkeleti határában, egy része Újfehértóhoz tartozik. Szélhordta homokdomb, szántóföld és erdő is volt rajta. 1944-ig tanyaközpont volt a területen. A név előtagjaként a szár ’tar, kopasz’ melléknév áll, és eredetileg vélhetően a kiemelkedés növényzet nélküli voltára utalt. Újabban inkább a rajta hagyott növényszárakhoz kapcsolják az elnevezést.

Virágkert: a grófi birtok területén lévő egykori virágoskert, díszkert.

Város erdeje: főként akác- és tölgyfaerdő a település délkeleti határában, a Kossuth-kerttől északra. Nagyjából megegyezik a történeti forrásokban Kis-Elő-gyakornak és Nagy-Elő-gyakornak nevezett területekkel.

Térkép is van ezekről, amely itt érhető el teljes egészében.

Néhány érdekesebb településrész kiemelve:

Tudtad-e?

• A futballpálya helyén egykoron halastó volt. 1944-ig a Kastélykert dísztavaként funkcionált, majd 1970-ben a sportpálya építése miatt feltöltötték.
• A Sipos Sándor utca névadója a téglási földosztó bizottság elnöke, tizenkilences (guglizz rá a Tanácsköztársaságra, ha mélyebben érdekel a téma) vöröskatona volt.
• A Fényes utca állítólag arról kapta a nevét, hogy ebben az utcában jómódú gazdák és családjaik laktak.
• A Zacskókertet azért hívják így, mert a helybeliek szerint a terület alakja túrószacskóhoz hasonlít.
• A ma már nyílt víztükörrel szinte alig rendelkező Kisrét korábban nagyobb kiterjedésű volt, az 1767–1774-es térkép az akkori belterülettől délre, egészen a hadházi határig jelöli.
• Téglás dögkútja egy, az Angolkert nyugati oldalán, a Hevesi-föld mellett található mély gödör volt, amelybe az elpusztult állatok tetemeit hordták.
• Téglástól északra található a középkori Szentlélek nevű falu maradványa. Ma határrésznévként él, de csak kevesen ismerik. Az egykori település a 13. század végén tűnik fel az oklevelekben.

 

Még több érdekesség Téglásról a Magyar Digitális Helységnévtárban. Kattints a térképre: